Az igazi növekedés csendes és észrevehetetlen

"Bár nagy esemény a megtérés, talán nem mindig egészséges nagy csinnadrattával körülvenni. Többnyire nem is várhatunk el szabatos és teológiailag kifogástalan beszámolókat, bizonyságtételeket attól, aki átéli. Kicsiny rezdülések, apró lépések ezek a legtöbb esetben, a lélek mélyén játszódnak. Az alig látható kis hajtásból nem növeszthetünk egyik éjszakáról a másikra színpompás virágot (bár a virágárusoknál kaphatók ilyen manipulált gyönyörűségek). Sőt, az „első” megtérésnek többnyire túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a későbbi érlelődéshez, növekedéshez képest. Pedig ha valaki élő kapcsolatban van Istennel, a növekedés, változás csendes csodáját meg fogja tapasztalni. Csoda, amikor egy akadozó házasság megújul, csoda, amikor megjavul egy kapcsolat, csoda amikor egy ember kimozdul a holtpontról. Csoda már az is, ha valaki kimondja, hogy baj van, és még nagyobb csoda, ha utána tesz egy lépést, akár egy nagyon pici lépést, például segítséget kér. Testvértől, lelkigondozótól, pszichológustól. Ici-pici hajtások ezek: de megjelent az élet csodája, a növekedés. A csoda, az élet érintése és áramlása az Úrtól jön, de nekünk is tenni kell érte. Óvni, őrizni, öntözni és kapálni, nehogy kiszáradjon és elhaljon.

Lehet, hogy rossz helyen keressük Istent, amikor a hatalmas és zajos eseményekben keressük őt. És talán azért keressük rossz helyen, mert a világ csak ilyesmire figyel fel, az igazi változást észre sem veszi. Az isteni élet megjelenése, ahogy Pilinszky mindennél találóbban mondja, „észrevétlen, mivel mindennél hatalmasabb”.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.