Ézs. 61,1-4.

Halljátok az Úr igéjét, ti népek, hirdessétek a távoli szigeteken, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti, és őrzi, mint pásztor a nyáját. Mert megváltotta az Úr Jákóbot, megszabadította az erősebb kezéből. Megjönnek majd, és ujjonganak Sion magaslatán, élvezik az Úrtól kapott javakat: a gabonát, a mustot és az olajat, a juhokat és a marhákat. Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert, és nem hervadoznak többé. Akkor táncolva örül majd a szűz, örülnek az ifjak a vénekkel együtt. Gyászukat örömre fordítom, megvigasztalom őket, örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után. A papokat bőséggel árasztom el, népem pedig jóllakik javaimmal - így szól az Úr. Ezt mondja az Úr: Hangos jajgatás hallatszik Rámában, és keserves sírás: Ráhel siratja fiait, nem tud megvigasztalódni, hogy nincsenek többé fiai. Ezt mondja az Úr: Hagyd abba a hangos sírást, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz szenvedésed jutalma - így szól az Úr -, visszatérnek fiaid az ellenség földjéről. Reménykedhetsz a jövőben - így szól az Úr -, mert visszatérnek fiaid hazájukba.

Efraim bűnbánata - Isten irgalmassága

Jól hallom Efraim kesergését: Megvertél, mint egy tanulatlan borjút, és én elszenvedtem a verést. Téríts meg engem, hogy megtérjek, mert te vagy, Uram, az én Istenem! Mikor elfordultam tőled, megbántam azt, belátva bűnömet a mellemet vertem, szégyenkeztem, pironkodtam, mert viselnem kellett ifjúságom gyalázatát. Hát nem drága fiam-e Efraim, és nem kedves gyermekem-e? Valahányszor megfenyegetem, mégis mindig törődöm vele. A bensőm remeg érte, irgalmaznom kell neki - így szól az Úr. Állíts magadnak jelzőoszlopokat, rakj le útjelzőket, ügyelj az országútra, az útra, amelyen elmentél! Térj vissza, Izráel szüze, térj vissza városaidba! Meddig tétovázol még, te szófogadatlan leány? Mert valami újat teremt az Úr a földön: a nő jár a férfi után! Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Fogják még mondani ezt az igét Júda országában és városaiban, ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az Úr, igazság hajléka, szent hegy! Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és az állattenyésztők. Felüdítem a fáradt lelket, és megelégítek minden elcsüggedt lelket. Akkor mondják majd: fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás. Eljön még az az idő - így szól az Úr -, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal és állatmaggal. És ahogy gondom volt arra, hogy kigyomláljam és kiirtsam, leromboljam és elpusztítsam őket, és veszedelmet hozzak rájuk, úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elültessem őket - így szól az Úr. 

Isten új szövetséget köt népével

Eljön az az idő - így szól az Úr -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről. De ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk - így szól az Úr. Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje - így szól az Úr -: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az Úr -, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.

A hit olyan, mint egy pajzs. Be kell bújnunk mögé, így megvéd a világ támadásától, és eltakarja azokat a dolgokat, amik miatt el kezdenénk kételkedni Isten nekünk szánt ígéreteiben. Rájöttem, hogy ezt is tanulni kell, mint eddig is mindent. Nem  szabad hagyni, hogy a szemünket olyan dolgok felé fordítsuk, amelyek megrendítik Istenbe vetett bizalmunkat, és ellen kell állni a minket kísértő gondolatoknak, amelyek kételkednek abban, hogy Isten nekünk szánt terve jó. Bíznunk kell abban, hogy a Teremtő csak is jót hoz.

„Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme elõtt van, de az úr azt nézi, ami a szívben van." 1 Sám. 16:7b

Our world is full with the beauty of God.

Ef. 4.17-5.2

17 Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint.

18 Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük.

19 Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban.

20 Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust;

21 ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban.

22 Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott;

23 újuljatok meg lelketekben és elmétekben,

24 öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.

25 Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.

26 "Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal,

27 helyet se adjatok az ördögnek.

28 Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.

29 Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.

30 És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára.

31 Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt.

32 Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban. 

1 Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei,

2 és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk "áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként."

1. A testvéri szeretet legyen maradandó

2. A vendégszeretetről ne feledkezzünk meg

3. A foglyokkal érezzünk együtt

4. A házasság legyen megbecsült és a házasélet legyen tiszta

5. Ne legyünk pénzsóvárak, érjük be azzal, amink van

6. Keresztény vezetőink életét kövessük

7. A szívünket kegyelemmel erősítsük meg, ne pedig ételekkel (böjt)

8. Vigyük Isten elé a dicsőítés áldozatát

9. Ne feledkezzünk meg az adakozásról

A Boróé:

Kegyelmezz Istenem, mert távol voltam tőled,

olyan úton jártam,a mely nem kedves előtted.

Újíts meg engem, hogy bensőm örüljön Neked, 

újongjak előtted, mint Dávid, hadd bővölködjek benned Istenem.

Én hű vagyok - így szól az Úr -, nem tart örökké haragom, csak ismerd el bűnödet, hogy hűtlenül elhagytad Istenedet, az Urat. (Jr. 3,12b-13a)

Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor megtudjátok, hogy én, az Úr, meg is teszem, amit megmondtam. (Ez. 37,14)

Téríts magadhoz, Uram, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak! (JSir 5,21)

Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását. (Zsolt 50,23)

Meggyógyítja a megtört szívűeket és bekötözi sebeiket. (Zsolt. 147,3)

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. (2PT 3,9)

Borulj le Istenednek,az Úrnak színe előtt. Azután örvendezz mindannak a jónak, amit Istened, az Úr ad neked és házad népének. (5Móz. 26,10-11)

Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok. (Zsolt 119,165)

Íme, az úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem. (Jób 28,28)

Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az Úr az Isten. Állhatatos Isten õ, aki hûségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik õt és megtartják parancsolatait. (5Móz 7,9)

Mi következik ebbõl? Ha egyesek hûtlenné váltak, vajon az õ hûtlenségük megszünteti-e Isten hûségét? Szó sincs róla! (Róm 3,3-4a)

Ha énbennem maradtok és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok és meglesz az néktek. 
János l5, 7.

Nyomorúságos dolog a Krisztuson kívül lenni.. Mert mit is jelent az? Rengeteget erõlködni és mégis, semmit sem érni el. Sokat könyörögni, keresgélni" zörgetni és mégis semmit nem találni. Az ilyenek eltévesztik az igazi ajtót. Imádságuk olyan, mint valami hit nélküli robot. Ezért egyáltalán nem is tudnak imádkozni. Mert az imádság egyesegyedül a hit mûve s ezért imádkozni csak a keresztyén ember tud. A keresztyén ugyanis nem a maga emberségére imádkozik" hanem Isten Fiának nevében, akire megkeresztelték. Ezért aztán bizonyos is abban, hogy imádsága Isten tetszésére van. Hiszen Õ parancsolta, hogy Krisztus. nevében imádkozzunk s meghallgatást ígért az ilyen imádságra. Másak, ezt nem tudva, a maguk nevében kezdik. Miközben sok beszéddel mindenáron méltóvá akarják magukat kikészíteni, merõ cselekedetet csinálnak az imádságból. Ha pedig megkérdezzük tõlük: vajjon biztosra veszik-e a meghallgatást, ezt felelik: én imádkoztam; hogy nyerek-e meghallgatást, azt csak Isten tudja egyedül. De miféle imádság az, mikor magad sem tudod, mit csinálsz, vagy hogy az. Isten mit szól hozzá?!
A keresztyén ember azonban nem így kel fel imádságából, hanem ahogy Isten parancsára és ígéretére kezdi, úgy a Krisztus nevében ajánlja is kérését az Istennek. Tudja, hogy amit kért, Isten nem tagadja meg. Aztán tényleg meg is tapasztalja, hogy Isten minden szükségében megsegíti.

Benned bízom, mert jól tudom, 
Megadhatod, Istenem,
E világon s a másikon, 
Ami szükséges nekem.

"Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot." 1 Kor. 15:50

CSENDES PERCEK

Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátoromat, amint a mi Urunk Jézus Krisztus is kijelentette nekem." (2Pt 1,14)

Az édesanyám, miután több hétig tartó küzdelmet folytatott az életben maradásért, nemrégiben meghalt a helyi kórház intenzív osztályán. Mialatt én imádkoztam, és a Bibliát olvastam neki, úgy tűnt, mintha egy erős ütést szenvedett volna el, ami úgy megrázta a testét, ahogy egy heves vihar rázhat egy sátrat. Néhány perccel később teste már békében pihent. Olyan volt, mint amikor valaki eltávolítja a sátor fő tartó rúdját, és engedi lassan hullámozni le a földre. 
Néhány perccel később az orvosok eltávolították a csöveket, amik édesanyámat a földi léthez kötötték. Élete itt, ezen a földön véget ért. Lelke azonban megszabadult a fájdalom és a szenvedés markából. 
Ráeszméltem, hogy testünk csak egy "sátor", ami elszakad a földtől, és úgy lesz félretéve, ahogyan este a nap közben viselt ruhánkat is félretesszük. Ahogy édesanyámnak, nekünk is, akik ismerjük Krisztust, van reményünk az örökéletre, ahol ennek a világnak a viharai többé nem tudják tönkre tenni, vagy megrázni földi sátrunkat. Ez egy leírhatatlan ajándék.

Imádság: Édesatyánk, hálát adunk neked az örökélet ígéretéért, ahol szerető jelenlétedben lehetünk. Ámen.

Ez a rövid történet sok gondolatot felébresztett engem. Régebben a halál misztikus és megmagyarázhatatlan dolognak tűnt számomra, és nagyon féltem tőle. Ma már ez nem így van. Isten szeretete egyrészt eltüntette a félelmeimet. Ezen kívül sok embert láttam már meghalni. Van úgy, hogy az emberek hirtelen, egyik-pillanatról a másikra mennek el, és olyan is van, aki sokáig küszködik a halállal. Az életet és a halált elválasztó mezsgye ma már koránt sem tűnik olyan idegennek, és megfoghatatlannak, mint korábban. Bárcsak tényleg tudnánk annak a fényében élni, hogy semmit nem viszünk innen magunkkal, csak a kézzel megfoghatatlan lelki dolgokat, és hogy az életünk végén mindannyian átlépünk egy olyan világba, amit nem ismerünk.

"Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól." Jakab 1:27

Ez a mondat megütötte a fülemet. Ugyan ki mondható ma tisztának? Hol látunk ilyen embereket? És hogyan maradhatok én tiszta, kívánságoktól és vágyaktól mentes, amikor a világban minden csak erről szól? Pedig Isten előtt ez kedves. És az ilyen élet békességet és nyugalmat eredményez. Szeretném ezt megtanulni.

"19 Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, 20 mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát. Jakab.1:29-20

"A 24 órás mosoda bejárata fölötti felirat - "Megfelelő tisztítás" - mindig felkelti figyelmemet. Mi a különbség a megfelelő és az elfogadható, a megfelelő és a kiváló, vagy a megfelelő és az átlagon felüli között? Miért akarnám én a ruháimat csak "megfelelően" mosatni? Miért ne lehetnének különlegesen vagy kiválóan tiszták? Ki elégszik meg csupán a megfelelővel? Túl sokat kérek, ha tökéletességre vágyom? 
Lelki értelemben láthatjuk, hogy Isten a tisztaságnak milyen magas szintjét képes biztosítani. A Zsolt 51,9 így szól: "moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó." A fehérebb a hónál úgy jelenik meg előttem, mint ami kivételesen fehér, tetőtől talpig tiszta. Ruhák esetében ez magába foglalja a belsőt és a külsőt, a zsebeket, a belső varrásokat és hajtókákat is. A Biblia szerint minden bűn megbocsátható, a szív minden sötét foltja eltávolítható, melyet a bűn ejtett a lelkünkön. 
Hiába kísérletezünk, hogy lemossuk szégyenünket, vagy eltakarjuk bűnünket, ez nem sikerülhet. Isten megbocsátása azonban elfogadható, különleges és alapos. Szükségem van rá, hogy megtisztuljak a bűntől és annak hatalmától, és csak Isten tudja ezt megtenni. Mindannyian megvallhatjuk hibáinkat Isten előtt imában, hogy tisztulást és megbocsátást nyerjünk" Csendes Percek

Isten az, aki tökéletesen tisztává tesz minket.

 A mi Urunk, Istenünk irgalmas és megbocsát. (Dán 9,9a)

Amikor megjelent a mi üdvözítõ Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az õ irgalmából üdvözített minket. (Tit 3,4-5)

Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. (1Sám 16,7)

Igen, a mi szeretetünk sokszor ilyen, csak a burokig lát el, a szív mélyét és indítékait nem vizsgálja. De Isten tanít minket erre, és Isten látja a bensőnket is. Ne felejtsük el, hogy szeret minket és irgalmas hozzánk, mert Ő irgalmas Isten.

 Ilyen van például köztem és a bringám közt :-). Félre téve a tréfát, a fenti mondás szerintem igaz, hozzátéve azt a kitételt, hogy szerelem alatt nem a másik ismeretlensége okozta epinephrin felszabadulást értem, hanem azt a mély szeretetet ami összeköthet két embert. Nos, ilyenben még nem volt részem, talán majd egyszer.

Mostanában olyan sok dolog történt velem. Bizonytalan voltam rengeteg dologban. Nem mintha most már teljesen tiszta lenne a kép, de annyit talán megértettem, hogy sokszor miközben azt kérjük, hogy Isten változtassa már meg a körülményeinket, mi magunk változunk meg. A körülmények maradnak ahogy voltak, de a hozzáállásunk más lesz. Azt  is megértettem, hogy sokkal hálásabb szívem kéne legyen, hiszen Isten gondoskodik rólam, és a pillanatnyi rossz kedv, és borúlátás csak az elmém állapotától függ. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell keresnem az Ő vezetését és akaratát.

"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt;  és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. " Fil 4: 6-7

  ‎"Amikor a szerelem ereje csökken, kezdjük azt érezni, hogy már nem dédelget úgy a Brünhilda, mint régen. Sőt, ha hazamegyek, elkezdi mondani, hogy már három hete kérem, hogy verd be azt a szöget a falba! Vagyis elkezdődik a távolodás, és közben egyre-másra érnek minket a csalódások, hogy mégsem ő az, aki a sebeimet gyógyítja, aki az összes ki nem mondott vágyamat betölti! Nem ő az! Ilyenkor sokan máris kilépnek. Azt mondják, ha nem ő az, akkor keresni kell tovább az igazit! Az esetek többségében az ember nem is tudja megfogalmazni, mit nem kap meg, hanem felszínes dolgokon veszekszik, mint például, hogy a másikkal nem lehet élni, mert rendetlen. Valójában azonban nem abban szoktunk csalódni, hogy a másik kicsit rendetlen, néha szokott késni, vagy levágatta a haját, miközben nekünk a hosszú az esetünk, hanem arról van szó, hogy a magunk számára sem tudatos elvárásaink, amelyek egy ideig beteljesedni látszottak, kezdenek fényévnyi távolságra tűnni, és ezt elviselhetetlennek érezzük. Rettenetes csalódásunkban pedig agyonszekírozzuk egymást, kapcsolatot romboló módon fejezzük ki a betöltetlen vágyainkat és hiányainkat, mert elkezdtünk félni. Holott pontosan ott van az életünknek a kulcsa, ott kellene valamit az életünkkel kezdeni, ahol ezek a nagyon mély vágyak meghúzódnak!" 

1 Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. 
2 Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, 
3 nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. 
4 Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. 
5 Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! 
6 Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. 
7 Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. 
8 Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! 
9 Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. 
10 Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! 
11 Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

 "Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok örülni fognak" Zak. 4,10

Minden bizonnyal hiszünk abban, hogy Isten változtatni fog életünkön. Ha jobban odafigyelünk, az első apró jeleket már meg is láthatjuk. Az Úr magot ad nekünk - talán csak egyetlen egész kicsi magot -, s ezzel reményt ültet el bennünk. Örvendezzünk ezen apró ajándék láttán. Ez a jele annak, hogy nagyobb dolgok következnek majd.

Amikor lebecsülünk valamit, alig vesszük figyelembe, úgy tekintünk rá, mintha nem is lenne: nem törődünk vele. De ha nem törődünk azzal, amit Istentől kaptunk, elveszítjük. Az apró dolgokért is hálásnak kell lennünk. Tudjuk, hogy ezek szerzője és bevégzője Isten. Amit Ő elkezd, be is fejezi. Ne szennyezzük be magocskánkat azzal, hogy panaszkodva,lekicsinylően beszélünk róla. Inkább szóljunk így: "Uram, ez csak egy apróság, mégis köszönöm neked, hogy reményt adtál, amibe kapaszkodhatok. Köszönöm, Istenem, hogy valami új kezdődött az életemben."

Jézus Krisztus önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. (Tit 2,14)

Örvendezzünk, mert van Urunk, aki feltámadt a sírból, örvendezzünk, mert a sír üres!

 " Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé. Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: "Vajon ti is el akartok menni?" Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad." Ján. 6:66-68

Amióta keresztény vagyok felmerült már bennem a kérdés, hogy miért élek így, és miért ne élhetnék úgy, ahogy mindenki más. Volt amikor elkeseredtem, és úgy gondoltam nekem így kevesebb jut, mint azoknak, akik nem tartanak ki Jézus mellett, és nem tagadják meg magukat. De aztán a zúgolódás közepette mindig eljutottam oda, ahova a legelső alkalommal is; az emberi értékek, örömök nagyon jók, de nem pótolják Isten hiányát. És amikor azok nincsenek, vagy nem lesznek, Ő akkor is lesz. Azóta tudom kihez menjek, amikor elérem végső határaimat. Hiszen kihez máshoz fordulhatnék?

  „…Istened, az Úr, áldásra fordította az átkot…” (5Mózes 23:6)

"Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbûnhõdött bûnéért." (Ézs 40,2)

Nem mondhatom, hogy még nem rontottam el semmit. Sok kérdésben, sokszor döntöttem már rosszul, és ez következményekkel járt. Sokszor inkább feladnám, és azt mondanám nem csinálom tovább. De Isten új lehetőségeket ad. vele eljuthatok oda, ahol igazából lennem kell. Ha azt hinnénk, már nincs tovább, türelem, bízzunk Isten jó tervében.