"Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól." Jakab 1:27

Ez a mondat megütötte a fülemet. Ugyan ki mondható ma tisztának? Hol látunk ilyen embereket? És hogyan maradhatok én tiszta, kívánságoktól és vágyaktól mentes, amikor a világban minden csak erről szól? Pedig Isten előtt ez kedves. És az ilyen élet békességet és nyugalmat eredményez. Szeretném ezt megtanulni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.