Vannak, akik azt mondják, hogy a szerelem kelepce, ami belevonz minket a házasság csapdájába, és becsapottá válunk. Minek a szerelem, ha marad a csalódás és fájdalom? A szerelem átlagban két évig tart, titkos kapcsolatban valamivel tovább, de előbb-utóbb le kell jönnünk a felhőkből és észre kell vennünk, hogy nem tökéletes a másik, követ el hibákat, sőt vétkezik is ellenünk. Itt következik a mi döntésünk, hogy a szeretetet, a szerelmet érzelemnek tekintjük vagy elhatározásnak. A szeretet valójában nem érzelem, hanem döntés; és sokszor a döntés után jön az érzelmi rész. Néha az érzelmi rész az intenzívebb, és van, amikor ez eltűnik - ilyenkor a döntésünk mellett kell kitartanunk, és abból születik meg az újabb érzelmi magaslat. Ez olyan, mint egy lépcső, amelyen fölfelé tartunk. Vannak magas lépcsőfokok, amelyeken fel kell küzdeni magunkat - ekkor viszont már egyre gyönyörűbb a kilátás, egyre végtelenebb távlatokat látunk, és egyre följebb emelkedünk. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.