"A konfliktusok kezelésének tekintetében is igen nagy különbség mutatkozik a nők és a férfiak hozzáállása között. Az utóbbiak ugyanis hajlamosabbak a konfliktus kezdeményezésére, hiszen az élet természetes velejárójának tartják a mindennapi összezördüléseket; míg az előbbiek számára ez veszélyt jelent kapcsolataikra nézve, így minden erejükkel kerülni próbálják. Érdemes egyszer tüzetesebben górcső alá venni: "a vezető férfi, és a navigáló nő- féle" örökérvényű konfliktusforrást. Hiszen mi is történik ilyenkor? A nő ösztöneinek eleget téve igyekszik felvenni a beszélgetés fonalát (ami eleve halálra ítélt kísérlet, hiszen köztudott, hogy csak a nők képesek figyelmük teljes megosztására), segíteni próbál a számára oly kedves férfinak, mire a szeretett hitves égtelen dühbe gurul, hiszen ő is engedelmeskedik ösztöneinek, melyek azt súgják neki, hogy valaki veszélyezteti uralmukat, korlátozni akarja őket önállóságukban. Ez a példa tökéletesen megvilágítja ezeket a habitus-, hozzáállásbeli különbözőségeket, melyeket a másik nem alaposabb ismeretével, s a mindkét fél által tanusított toleranciával talán mérsékelni lehetne.

  Tannen professzor szerint a probléma abban rejlik, hogy a nők nem ismervén ezeket a nemi kommunikációbeli eltéréseket (természetesen a legtöbb férfi sem ismeri, de ők nem is gyötrik magukat emiatt) gyakran saját kudarcként élik meg kapcsolataikban az interakciók eme zsákutcáit. Az érzelmi meg nem értettség tekintetében azonban egyértelműen a férfiakat okolják. A "Te ezt nem értheted" című írásában a professzor asszony éppen erre hívja fel a nők figyelmét. Szerinte ugyanis azok a hölgyek akik férfi társaikkal próbálják megbeszélni problémáikat, a legtöbb esetben csalódnak a kapott válaszreakcióban, hiszen a nők ilyenkor nem tanácsot akarnak, hanem egyszerűen megértést és együttérzést. A hím egyedektől azonban sajnos szinte sosem ezt kapják, a "nemtők" ugyanis csak azt érzékelik, hogy --Itt bizony probléma van: a gyámolítandó asszonynak egy erős és határozott "férfikézre" van szüksége, s éppen kapóra jön bátorságuk, ügyességük, leleményességük, tájékozódottságuk és nem utolsó sorban hatalmas segítőkészségük. Ilyenkor igazán bedobják magukat, hiszen a szeretett nő boldogsága a tét! A dolog azonban rosszul sül el, s szegény férfiak mikor a legjobb ötlet felvetése után egy könnyed sírógörcs kezdetével egyidőben megkapják: Te ezt nem is érted!, szinte porrá zúzzuk önbizalmukat, s agyőzelmi mámor kapujából zuhanórepülésben a valóság felé, abszolút értetlenül megállapítják: Minden nő hisztis és kiszámíthatatlan!". Tannen szerint ha ezekben a helyzetekben megpróbáljuk értékelni igyekezetüket, s a probléma megoldására tett kísérleteiket, talán sokkal sikeresebbé tehetjük kapcsolatainkat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.