Általában nem örülünk a magánynak. Azt várjuk, hogy mikor lesz már vége, mikor telik meg az életünk emberekkel, akiket Isten helyez bele. Pedig a magányban Isten tanítani akar. Talán meg akar tanítani arra, hogy Ő legyen az a Valaki, akinek elmondod a problémáidat, kiöntöd a szíved, akivel megosztod az örömöd, akivel időt töltesz, röviden: akivel megosztod az életed. De nem csak azt tanulod meg, hogy Istennel megoszthatod az egész életed ugyanúgy, ahogy bármelyik emberrel, hanem azt is, hogy Ő is megosztja "az életét" Veled. Elkezded jobban megismerni, felismered, hogy mindig ott állt melletted, és rájösz, hogy már soha nem leszel egyedül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.