" Sok ember túl későn jön rá arra, hogy az elégedettség állapotába nem megérkezünk, hanem fejlesztenünk kell, mint egy gondolkodásmódot. Pál Timóteushoz írt első levélben ezt írja: "És tényleg nagy nyereség az istenfélelem, ha megelégedés kíséri". A Filippi levélben pedig így ír: " mert én megtanultam, hogy megelégedett legyek azzal, amiben vagyok". Mi Pál titka? Elmondja nekünk: "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít". Pál bízott Istenben, hogy erősíteni fogja őt, akármilyen helyzetbe is kerül. Ugyanígy mi is elnyerhetjük az elégedettséget, amikor Isten erejében és kegyelmében bízunk. Akár házas vagy, akár egyedülálló; akár szeret téged valaki, akár magányos vagy; az elégedettség kulcsa a bizalom. Akár hiszed, akár nem, ha elégedett egyedülállók vagyunk, házasként is az elégedettséggel kell majd szembesülnünk. Ha boldogságunkat valami jövőbeli dolog határozza meg, ez a boldogság sosem fog eljönni. Folyton a holnapot várjuk majd. Ha hagyjuk, hogy a türelmetlenség vezessen minket, elmulasztjuk a pillanat ajándékát. Elérkezik a várva várt idő, de nem hoz beteljesülést."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.