Mindannyiunk életében vannak időszakok, amikor sötétben érezzük magunkat, csak tapogatózunk a ködfelhőben, és azt érezzük, még Isten is elhagyott minket. Ezek talán életünk legnagyobb küzdelmei. Persze Isten soha nem hagy el bennünket, és akkor is ott van, szerintem ilyenkor inkább bennünk van káosz.

De amikor végre túl jut az ember ezen az időszakon, valami sokkal letisztultabb lesz az életében, közelebb jut Istenhez, és jobban látja az utat, amin járnia kell.

" Istenem azokért imádkozom most, akik távol érzik magukat tőled, de Téged keresnek. Kérlek ne rejtsd el arcodat előlük, és ragyogtasd a Te fényedet rájuk."

A bejegyzés trackback címe:

https://boro.blog.hu/api/trackback/id/2023906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása