Jn 3,1-17.

1 Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezető embere. 2 Ő egy éjjel elment Jézushoz, és így szólt hozzá: "Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs vele az Isten." 3 Jézus így válaszolt: "Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát." 4 Nikodémus ezt kérdezte tőle: "Hogyan születhetik az ember, amikor vén? Bemehet anyja méhébe és megszülethetik ismét?" 5 Jézus így felelt: "Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. 6 Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az. 7 Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: Újonnan kell születnetek. 8 A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született." 9 Nikodémus megkérdezte tőle: "Hogyan történhet meg mindez?" 10 Jézus így válaszolt: "Te Izráel tanítója vagy, és ezt nem tudod? 11 Bizony, bizony, mondom néked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, de nem fogadjátok el a mi bizonyságtételünket. 12 Ha a földi dolgokról szóltam nektek, és nem hisztek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek? 13 Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia. 14 És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, 15 hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. 16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17 Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa

Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. (Jn 3,17)

Harmincéves koromra elveszettnek éreztem magam, az alkohol tengerében fulladoztam. A legvégén bevallottam, hogy képtelen vagyok uralkodni az ivás kényszere felett. Kértem Istent, szabadítson meg az alkohol megkötözöttségétől, és ő meghallgatott. 
Józan emberré váltam, a társadalom hasznos tagjává. Isten egy gondoskodó családdal is megáldott. Kegyelmére hagyatkozva, és sok józan életű barátom segítségével és példamutatásával megadatott számomra az áldás, hogy megházasodhattam, gyermekeket nevelhettem, és láthatom felnőni az unokáimat. Együtt lehettem édesanyámmal, és karjaimban tarthattam, amikor meghalt néhány évvel ezelőtt. Mindezek nem történtek volna meg, ha a régi életmódomat folytatom. 
A szüleim rendszeresen elvittek minket a testvéreimmel együtt a templomba gyermek- és serdülőkorunkban. Itt hallottam, hogy Isten szerető és hatalmas, és személyes közösségre vágyik velem. Azt is megértettem, hogyha gyermeki hittel közeledek Isten felé, és kérem segítségét, újjászülethetek. Sok év múlva eljutottam oda, hogy elhittem ezeket az igazságokat, és valóban újjászülettem. Ennek az Istennel való szoros közösségnek a lehetősége mindenki számára nyitva áll.

Imádság: Köszönjük neked, Úr Jézus, az újjászületés ajándékát. Ámen.

Isten mindnyájunkkal személyes kapcsolatra törekszik. 
Rod Scott (Arizona, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ALKOHOL RABJAIÉRT!

 Zsolt 121

2012 - Bűvös szám, rejtélyes év. Vajon mit tartogat? Lehet, nagy terveid, álmaid vannak, amiket valóra akarsz váltani. Lehet, félelmeid vannak, amelyektől szívesen megszabadulnál. Lehet, nagy döntéseket tartogat ez az év... Bármi jöjjön is, van-e biztos segítséged? Sokan egy közmondás féligazságát hangoztatják: "Segíts magadon, s az Isten is megsegít!" Magunkon kívül senkire sem számíthatunk! - mondjuk. Veszélyes így gondolkodni, mert az ilyen embernek saját maga az istene. Emlékezzünk csak Sára, Ábrahám felesége esetére. Isten gyermeket ígért nekik, de Sára nem tudta kivárni azt, amíg Isten cselekedett. "Segíts magadon, s az Isten is megsegít!" - gondolta Sára, s beküldte a szolgálólányát, Hágárt a férjéhez. Ennek ellenségeskedés lett a vége, ami még ma is tart Izsák és Izmáel leszármazottai, a zsidók és az arabok között. Persze az embernek is cselekednie kell, de csak akkor, ha Istentől megkapta az engedélyt rá. 
Barátom, te számíthatsz Istenre magad vagy mások helyett! Ő alkotott mindent! Ő tud igazán segíteni. Az elkövetkező néhány napban arról lesz szó, hogy Ő mi mindenben segítség.  

 "Az Úr lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek, azért küldött el, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét."

" Az úr félelme lesz Sion kincse. " (Ézs. 33,6)

Mindig vannak körülöttünk olyanok, akik számunkra különlegesek. Azt gondoljuk, hogy ők mások, mint a többiek. Ezt azért tesszük, mert olyan tulajdonságokat látunk bennük, amik SZÁMUNKRA fontosak, nekünk különlegesek. De igazából minden ember különleges. Mindenki különleges valaki számára, és mindenkiben lehet találni jót. Isten számára minden ember különleges és ha az Ő szemüvegén keresztül vizsgáljuk az embereket, számunkra is azzá válnak.

De az Úr ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. (1Sám 16,7)

Sámuel próféta azt gondolta, hogy Jesse fia, Eliáb Isten király-jelöltje; Eliáb úgy nézett ki. De nem ő volt az igazi. Amit Isten keres bennünk, teljesen különbözik attól, amit gyakran mi keresünk a másikban. Mindazonáltal Isten segítségével a szeretet szemeivel nézhetünk egymásra, hogy meglássuk azokat az értékeket, amelyeket Isten lát.

Imádság: Nyisd meg szemünket, drága Istenünk, hogy azt nézzük, amit te; nem a külsőt, hanem a szívet. Ámen.

Szeretet által látjuk meg, amit Isten akar.

Sokszor nem vesszük észre, hogy Isten egészen apró vagy tökéletlen kezdeményezésekből, hogyan alakít ki valami hatalmasat. Mi sokszor elvetjük ezeket a dolgokat, és azt gondoljuk, hogy soha nem lesz abból már semmi. De Isten sokkal hatalmasabb, és kegyelmesebb annál, mint amilyenek mi vagyunk. És gyenge, tökéletlen dolgokból csodálatos, Őt dícsérő alkotásokat hoz létre. Mint a mustármag, amelyről a példázatban van szó. Hatalmas fává nő, de Isten adja a növekedést. Bárcsak ne szorítanánk be Istent és a kezdeményezéseit a saját magunk által kreált keretbe, és a mustármagokban meglátnánk a terebélyes fát, amellyé nőhet. Isten így munkálkodik.

"Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe.  Az kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között. " Mt. 13:31-32

Szeretem a szép fényes gesztenyéket. A hulló sárga leveleket, amiket lehet rugdosni. Szánkózni. Szalmában hemperegni. Valami finomat főzni. Reményt nyújtani. A lámpafényben megcsillanó lehulló hópelyheket. A fuvola improvizációt. Sokat nevetni. Az eső után felszálló párában sétálni. Álmodni, és álmokat valóra váltani. 

"Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr lelke, ott a szabadság." 2 Kor. 3,17

Jézus azért jött a Földre, hogy megszabadítson bennünket béklyóinktól. Nem áll szabadságunkban mindent megtenni, amihez kedvünk van, de megszabadultunk a kényszertől, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodjunk, és helyette a Szentlélek útmutatását követhetjük. A szigorú törvény szerint mindenkinek mindig ugyanazt és ugyanúgy kell tennie. De ma este ébredjünk rá arra, hogy Isten szelleme egyénenként vezet bennünket, gyakran egyedülálló, különleges utakra.

Jézus a szabadságot, és nem a külsőségekben megnyilvánuló vallásosságot szánta nekünk. Ha a Fiú szabaddá tett minket, akkor valóban szabadok vagyunk. Megszabadultunk a bűntől. Megszabadultunk a manipulációtól és az ellenőrzéstől. Megszabadultunk attól, hogy másokkal kelljen versenyeznünk. Megszabadultunk a függőségtől, a félelemtől, az önzéstől. Szabadon azok lehetünk, akik vagyunk. Éljen szabadságunk!

"Ha tehát a fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek." Jn 8,36

Valóban és megkérdőjelezhetetlenül szabadok vagyunk? Ha hagyjuk, hogy embertársaink, érzéseink, vagy szokásaink irányítsanak bennünket, nem vagyunk azok.

A szabad emberek tudnak spontánul viselkedni, nem kötik őket korlátok, nem gátolják kötöttségek. Nem húzza őket vissza a múlt, mert az Urat szolgálják, aki előtt nincs lehetetlen.

A Zsoltárok könyvének írója bátran mondja ki: "Tágas téren járok, ha a te utasításaidat keresem" (Zsolt 119,45). A járok szóval azt jelzi a szerző, hogy már meghozta a döntést,hogy szabad lesz, s nem kötik többé béklyók.

Azt hiszem az Úr pontosan ezt várja tőlünk is. Szeretné, hogy legyen bennünk annyi merészség, hogy kimondjuk: a Fiú megszabadított bennünket minden kötelékünkből, és eltökéltük, hogy abban a ragyogó szabadságban fogunk élni, melyet ő adott nekünk.

 "Keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind megadatnak nektek" (Mt. 6,33)

Milyen drága ígéret ez! Az Istent kereső embernek megadatik az eledel, ruházat, otthon és a többi mind. Te csak törődj az Ő dolgaival, Ő majd törődik  tiéddel. Ahogyan az értékesebb dolgok bevásárlásánál ráadásul kapjuk a csomagolópapírt és a zsineget, ugyanígy nyerjük el a földi dolgokat ráadásul a mennyek országának kincseihez. Az üdvösség örökösének nem kell félnie a szükségtől. Aki Isten igazságába öltözteti a lelkét, ne aggódjon, hogy a testét Isten mezítelenül fogja hagyni. Tedd félre a mardosó gondokat! Keresd minden igyekezeteddel az Urat! A kapzsiság - szegénység, az aggodalmaskodás - nyomorúság; az Istenbe vetett bizalom viszont -kincs, az Istenhez való hasonlatosság pedig - mennyei örökség.

 "Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül, ha pedig Istentől való, akkor úgy sem tudjátok megsemmisíteni őket" Apcsel. 5: 38-39.

Mi emberek sokszor képesek vagyunk elhinni, hogy a körülményeink állandóak és biztonságban vagyunk. Csak amikor elveszítjük az egészségünket, szerettünket, munkánkat, vagy valami mást, ami fontos, jövünk rá, hogy ezekre igazából nem építhetünk, hogy az egyedüli biztonságunk, identitásunk Istenben nyugszik. Mert Ő állandó, semmi más nem az.

57. Zsoltár: Bizalom Istenben                      

A karmesternek: a "Ne veszíts el" kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült.

Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem. A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll. Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet. Isten elküldi szeretetét és hűségét.

Amikor azt hisszük, hogy magunkra maradtunk, Isten az, aki valójában harcol értünk és helyettünk.

"Köszönjük Istenünk, hogy bár néha nehézségekben és próbákban vagyunk, és azt hisszük elhagytál bennünket, igazából Te akkor is harcolsz értünk és hordozol bennünket. Köszönjük, hogy ezekben az időkben megtanulhatjuk, hogy ki is vagy Te valójában, és megismerhetünk Téged még jobban. Ámen"

 Igazi keresztény férfira vágysz? Válj igazi keresztény nővé! Igazi keresztény nőre vágysz?válj igazi keresztény férfivá! Ha igazi nővel szeretnél találkozni, előbb válj férfivá, és fordítva. Tudod mit szeretnél? Akkor kezd magadon a munkát!

 A szeretet azt jelenti, hogy másokat magunk elé sorolunk, ez pedig önmegtagadással jár. Jó nem? Hát az biztos, hogy nem könnyű, és az is biztos, hogy ez nem egy érzés, ahogy azt sokan képzelik, hanem egy döntés, amit cselekedet követ. Amikor két ember mondjuk házasságot köt, sokszor azt gondolják, milyen jó, szeret engem valaki, és én is őt. De vajon eszébe jut-e az valakinek, hogy ez azt jelenti, hogy ismét meg kell halnunk önmagunknak és az önzésünknek, ugyanis most már a társunkat is magunk elé kell sorolnunk? Kétlem, hogy sokan elgondolkodnának erről, pedig a szeretetben Isten erre hív bennünket.

 A tétlenség a tevékenység ellentéte. Isten igéje egyértelműen arra tanít minket, hogy éberek, körültekintőek és józanak legyünk (lásd 1 Péter 5,8). A gonosz tudja, hogy a hívő tétlensége meghozza számára a végső győzelmet a hívő felett. Ha azonban éberen ellenállunk a gonosznak, akkor nem győzhet. Ha elmerülünk a tétlenségben, akkor komoly bajba kerülünk. A tétlenség a vágyak hiányával, általános közönnyel és lustasággal jellemezhető. Sok hívő jó életet akar, de mégis csak üldögél és arra vár, hogy valami jó történjen vele. Ha ma este szeretnénk győzedelmeskedni problémáink felett, ha tényleg a megváltással teli életet akarjuk élni, egyenesítsük ki gerincünket, és ne hagyjuk, hogy csupán egy " de-jó-lenne-csont" legyen!

" Ti pedig testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe. " 2 Thess 3,13

Önvizsgálat egy tányérnyi tükörképből

 1 Ján. 4.18 "A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben."

A törvény uralma alatt olyan terhek kerülnek a szívünkre, amely elhordozhatatlan. A biblia azt írja, hogy nincs ember, aki ezt el tudná hordozni. Nem hogy örömmel élne benne és hálaadással élne, hanem megbénít. Olyan nagy tehet, ami összenyomja az embert, aki ez alatt él. Sőt, megtesz mindent, hogy eltávozzon ebből a pozícióból, hogy egyáltalán életben maradjon. A vallásosság ráhelyez az emberre egy nagy terhet. A törvény terhe elhordozhatatlan. És amikor valaki egy ilyen viszonyrendszerben éli meg Istent, hogy isten ezt is elvárja tőlem, meg azt is elvárja, meg eddig megpróbáltam jónak lenni, de egy kicsi még hiányzik, fú, ez még nem elég. Nem tudod megugrani azt a lécet, amit Isten elvár. Nem tudok neki tetszeni, pedig már annyit imádkozom, hogy alig alszom. Amikor egy ilyen életet él valaki, akkor ő nem ismerte meg Istent. Mert Isten nem vár el semmit. ő nem rak nehéz terheket a válladra, ő nem rabszolgahajcsár, ő nem azt akarja, hogy megnyomorodjál. Isten nem megterhelni akar minket, nem a törvényt adja a mi vállunkra, hanem az Ő szellemét adja belénk. Mert Isten nem azért jött, hogy megítélje az embert, hanem azért jött, hogy üdvözítsen. Egy olyan szövetséget hozott, ahol minden értelmet nyer belülről. Amikor megismered, hogy Isten mennyire szeret téged, és megtapasztalod belülről, hogy Ő mennyire jó, és mennyire valóságos, akkor ez a kapcsolat elkezd mélyülni, és sokkal többet teszel meg érte, mint addig, sokkal messzebb mész el. És ahol ott az Isten szelleme, ott szabadság van, ott öröm van.

És nem csak fájdalom van a törvény súlya alatt, hanem félelem. Egy olyan félelem, ami sokszor rejtett, sokszor egészen nyílt. Félelem attól, hogy nem tudok megfelelni dolgoknak. Félelem attól, hogy én nem vagyok olyan, hogy mindenki elfogadjon, és az emberektől is félek. Félelem akár Istentől, hogy ő hogyan néz majd rám, sőt félelem attól, hogy akár az üdvösségem is elvesztem. Félelem attól, hogy mi lesz a jövőben. A félelemet nem Isten adja, hanem a gonosz. És azért adja, hogy minket fogságba vigyen. hogy olyan dolgokat gerjesszen bennünk, ami legtöbbször akár már nem is valóságos, de a félelmeink olyan erősek, hogy ezektől mi nem tudunk szabadulni. Úgy gondolkodunk dolgokról, akár magunkról, akár a helyzetünkről, akár a jövőnkről, akár Istenről, akár másokról, hogy a félelem az, ami átjárja a gondolatainkat, és ami meghatározza a mi útjainkat. Megnyomorít a félelem. Hazudik és szolgává tesz. De Isten nem akarja, hogy a mi életünk egy ilyen irányba menjen, hogy nekünk egy ilyen szellem diktáljon. 2 Tim. 1 : 7 "Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, szeretet, és józanságnak lelkét."

A szívünk olyan, mint egy nagy város, sok hely van benne. És vannak olyan helyek, amiket már elfoglalt Isten, és vannak olyanok, amiket még nem. És a mi életünkben mindannyian tudjuk, hogy mik azok a területek, amelyek felett Isten az Úr. De vannak olyan területek, ami felett még nem Ő az Úr, és ez onnan derül ki, hogy amitől én még félek, azt még nem adtam oda Istennek. Ha te valami miatt félsz és aggódsz, akkor az még nem az Isten kezében van. Úgyhogy vizsgáld meg, hogy mitől félsz, tudni fogod, hogy mi nincs az Úr tekintélye alatt. De Isten azt akarja, hogy az a város egészében az övé legyen, minden területe.

 Amikor Isten engedi, hogy meglássuk lényünk legsötétebb oldalát, és ezzel szembesít minket, akkor elkezdi kimunkálni bennünk az alázatot. Ez általában nagyon fájdalmas, de ezzel indít el bennünk mélyreható változásokat, ami a változáshoz és formálódáshoz feltétlenül szükséges.

 Amikor készséges szívről beszélünk, valójában az akaratról van szó. Anélkül soha nem tennénk semmit. Az akarat hatalmas erővel bír. Segít, hogy fogyjunk túlsúlyunkból, tisztán tartsuk házunkat, pénzt takarítsunk meg, visszafizessük adósságainkat, vagy bármilyen más célt, amit kitűztünk magunk elé, elérjünk életünkben. Nem szívesen nézünk szembe a ténnyel, hogy győzelmünk vagy kudarcunk igenis nagyban függ az akaratunktól.

Szívesen okolunk másokat vagy valami mást mindenért. De le kell ülnünk és el kell gondolkodnunk akaraterőnkről. Elég őszintének kell lennünk ahhoz, hogy azt mondjuk: " Uram, nem győztem, mert nem akartam igazán." Ma este kérjük arra Istent, hogy minél több akarattal ruházzon fel bennünket. 

 Kérlek Mennyei Atyám, tarts meg engem a Te ösvényeden. Kérlek vezess minden dolgomban, és taníts meg engem arra, hogy hogyan kövesselek. Köszönöm, hogy már annyi kérésemet meghallgattad, és gondoskodtál rólam, kérlek, hallgasd meg most a kérésemet. Istenem vágyódom egy társ után, aki szeret Téged, és aki szeretni akar engem a hibáimmal együtt is. Kérlek Te helyezd annak az embernek az irántam való szeretetet a szívébe. Kérlek Te vezesd Őt ebben, és segíts, hogy lépjen a megfelelő időben. Bocsásd meg, hogy már annyi mindent elrontottam, és segíts, hogy helyre jöhessenek ezek a dolgok. Taníts Rád figyelni. Kérlek, hogy a Te terveid valósuljanak meg az életemben. Köszönöm, hogy meghallgatsz. Ámen

 "Egyébként pedig testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe. Filippi 4:8."

Nagyon fontos, hogy a gondolataink megtisztuljanak, és letisztuljanak, és az járjon a fejünkben, ami épít másokat, és ami épít bennünket. Hogy ne hagyjunk helyet a sötét gondolatoknak, hanem ahogy be akarnak lopózni az elménkbe, álljunk ellen neki. Ezzel kialakíthatunk egy gondolkodásmódot, ami sok mindentől megvédhet bennünket. Kérjük Istent, hogy tisztítson meg minket, és tanítson a helyes úton járni és abban kitartani.

 Ezékiel próféta által így szól az Úr: Életemre mondom, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról és éljen

Ézsaiás írja: nem megy le többé napod, és holdad nem fogy el. Az Úr lesz örök világosságod, letelnek gyászod napjai.

 Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. Zsid 10,36

A türelem ereje hatalmas, mert felszabadít a gonosz és az általa teremtett körülmények uralma alól. A türelem - a Szentlélek gyümölcse - azonban csak megpróbáltatások révén növekszik. Csak a nehéz időszakok alatt fejleszthetjük ki magunkban a képességet, hogy erősek és stabilak tudjunk maradni minden körülmények között.

A türelem ahhoz szükséges, hogy képesek legyünk várakozni, míg Isten valóra váltja ígéreteit az életünkben. Keressük tettekkel Krisztus türelmét, és ez elvezet majd bennünket az ő erejéhez. Akkor képesek leszünk majd cselekedni Isten akaratát, és részesülhetünk az ígéretek megvalósulásában.