Nagyon sok fiatal keresztényt ismerek, akinek nincs párja, vagy egy ember mellett nyüglődik már évek óta, és nem jutnak sehova. Isten az embert társas lénynek teremtette. Szükségünk van társakra, baratokra, és a barátok között is egyre, aki a legközelebb áll hozzánk, ez kell legyen a társunk. Nehéz kérdés, hogy ki legyen a társunk, szenvedünk, várjuk, hol feladjuk, hol reménykedünk.

Miközben ezen gondolkodtam, két dolog fogalmazódott meg bennem.

A fiúknak: nagyon sok fiún, - sőt sok közülük már nem is fiú (bocsi, de ezt már sokaknakfel kéne vállalni), hanem férfi -azt érzem, hogy nem akarnak elköteleződni. Vágynak is kapcsolatra, igen tényleg hiányzik valami/valaki, na dehát mennyi gonddal és felelőséggel járna ez!

Bocsi fiúk, Isten arra teremtett minket, hogy felnőve elhagyjuk apánkat, anyánkat, és családot alpítsunk. És nyilván problémák lesznek az új családunkban is, a párunkkal is, de ne tegyünk úgy mintha egyedülállóként nem lennének problémáink. Mindig lesznek problémák, csak mások, de ezektől nem kell félni. Másrészről viszont Isten valami csodálatosat tervezett két ember életével, és ez ajándék, úgyhogy úgygondolom, ha az ember fia megfelelően választja ki társát, akkor az elkészített ajándék több lesz a kapcsoltban, mint a probléma.

Aztán azt is gondolom, hogy féltek a kudarctól. Talán meg sem meritek próbálni. Hát, itt az idő felnőni és férfinak lenni. Ha akarsz valamit, tegyél érte, ha jó az út, Isten is támogat. És ne úgy fogjátok fel, hogyha visszautasít titeket valaki, hogy akkor többé meg sem meritek próbálni. Sokan sokfélék vagyunk, kicsi az esélye annak, hogy két olyan ember találkozzon, akik együtt jó párt alkotnak, ezért nem biztos, hogy az első lány, aki megteszik, a legmegfelelőbb, vagy Te az leszel neki. Fel kell állni, és tovább menni. És figyelni azt, hogy ki tetszik, és Isten hogy vezet ezzel kapcsolatban. Persze nem égi jelekre kell várni, oda lehet menni, beszélgetni, vagy elhívni az illetőt valahova, melynek során ki derülhet, hogy teljesen esélytelen a dolog, de akkor legalább tudod, hogy továbbléphetsz, vagy hogy van valami esélye valaminek.

Viszont ezúton is bíztatnám azon keveseket, akik nem restelltek valamit tenni, hogy ne keseredjenek el, és ezt a jó szokásukat ne adják fel, mert valakinél el fogja nyerni a jutalmát. Röviden: respect.

A lányoknak: Szerintem belénk bevan kódolva a férfi utáni vágy. De ha a Biblia szerint nézem a dolgot, akkor ez természetes, hiszen a nőt Isten azért termtette, hogy a férfi ne legyen magányos. Ha a nők megteremtésének már a kezdetekben az volt a célja, hogy a férfinak társa lehessen, akkor nem csoda hát, hogy minden nő alapvető vágya, hogy legyen egy férfi az életében. De lányok! az élet elsősorban mégsem erről szól! Hanem Isten megismeréséről, az Ő útjainak feledezéséről. Hagyjuk, hogy Ő formáljon bennünket, és vezessen azon az úton, amit nekünk szán. Én hiszem, hogy Isten akar nekünk társat, hisz ezért vagyunk!

De azért néhány jó tanács:

1. Ha egy olyan fiú hív el, aki esetleg szimpatikus, de nem tetszik, azért menj el vele, lehet hogy amint jobban megismered belülről, esetleg megváltozik ez az ézés benned. De ha úgy érzed teljesen esélytelen, akkor ezt minél hamarabb őszintén, és tapintatosan add tudtára az illetőnek. Igyekezzünk, hogy ne bántsunk meg senkit, és emeljük ki az illető értékeit, hogy lássa, mi tiszteljük őt, csak egyszerűen nem történt semmi.

2. Bíztassuk a fiúkat (jó, hogy ezt én mondom, na de azért igyekszem). Szegények a mai világban olyan férfiatlanok, legyünk igazi nők, és hagyjuk, hogy ők meg férfiak lehessenek. Ezen kívül meg kell próbálnunk kifejezni szimpátiánkat afelé, aki tetszik (jaj, ez nekem nehezen megy).

3. Ne fantáziáljunk már az első randin az esküvőről. Vegyük elejét ezeknek a gondolatoknak, hagyjunk időt, hogy igazán megismerhessük egymást. Ne várjunk egy tökéletes adoniszt, akinek minden szokása nekünk megfelelő. Ismerkedjünk, vegyük észre miben vagyunk mások, milyenek a szokásaink, beszéljünk ezekről, és legyünk türelmesek egymáshoz.

A szerelem jó dolog. És élvezetes. Hiszem, hogy Isten ajándéka ez az emberi életben. De ne hagyjuk, hogy elragadjon minket a hév, legyünk bölcsek a szerelemben. Az ilyen szerelemből aztán nagyszerű kapcsolatok tudnak kialakulni.

Végül pedig nem szabad ez legyen a legfontosabb dolog az életünkben. A Legfontosabb dolog, hogy megismerjük Istent, és az Ő gyermekei legyünk.

Még egy jó tanács, amíg nincs társad. Tanuljál. Ismerd meg Istent egyre jobban. Tegyél hasznos és értelmes dolgokat. És ismerd meg saját magad, csak úgy fogsz tudni egy idegen emberrel jól kijönni, ha tisztában vagy saját erősségeiddel és gyengeségeiddel. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.