Azzal, hogy keresztények leszünk, még nem válunk egyik pillanatról a másikra tökéletessé. Fontos, hogy ezt megértsük, és ne várjunk másoktól vagy magunktól olyan dolgokat, ahol még nem járunk. Ez egy út, egy olyan út, amin mindenki máshol jár, van aki, még nem jár ott, ahol Te, és van aki már sokkal előbbre jár. A lényeg, hogy akarjunk fejlődni, változni, mert ha erre meg van bennünk a hajlandóság, akkor előbb-utóbb eljutunk oda, ahova szeretnénk. Az, aki 1. észreveszi saját hibáit, 2. igyekszik változtatni rajta, már el is indult a változás útján. Talán félünk, hogy nem tudunk majd mások lenni, hiszen vannak dolgok, amik annyira belénk égtek, annyira erősen és mélyen a részünkhöz tartoznak. És tényleg, egyedül talán nem is tudnánk változni, de Istennek van hatalma mindenre, Ő az aki lassan lefaragja rólunk az oda nem illő dolgokat, ha hagyjuk.

"Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára. És imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására." (Filippi 1:6,9-11)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.