Ez velem mindig így van. Ha elborít a feladatok halamza, biztos jön egy csomó koncert felkérés, születésnapi buli, esküvő, stb. De ha mondjuk épp nem kell gigaszigorlatokra készülni, ezelből biztos, hogy egy sincs.    

Tegnap egy picit ellankadtam. Végig gondoltam az előttem álló szigorlat hegyeket,- mert ha már elhatároztam, hogy mégis befejezem ezt az évet, akkor kénytelen leszek bepótolni az elmúlasztott szogorlatokat is - és rájöttem, hogy ha lenne energiám, akkor sem tudnám ezt mind…

A mai napot nem sorolom a legjobbak közé. Habár nem történt semmi különös, mégis azt éreztem, hogy nincs kedvem kórház közelébe menni, és még a gondolatától is rosszul vagyok, hogy ismét gyakorlatra kell járni. Eléggé lefáradtam, pszichésen. Gondoltam megosztom eme…