A megbántott szív

2011.06.01. 22:49

 "A szeretet...nem rója fel a rosszat."

A Pelicano a világ legkevésbé kívánatos hajója. 1986 óta a tengerek vándora. Senki sem akarja befogadni. Miért nem fogadja be a hajót egyetlen kikötő sem évek óta? Elirányították Sri Lankáról. Visszafordították Indonéziából. Nem engedték kikötni Haitin. Miért a Pelicano a világ legkevésbé kívánatos hajója?

Egyszerű. Tele van hulladékkal. 1500 tonna szeméttel. Narancshéjjal. Sörösüvegekkel. Félig rágott virslivel. Szeméttel. Philadelpiha 1986-os hosszú nyarának hulladékával. Ekkor sztrájkoltak a város utcaseprői. Ekkor halmozódott fel egyre magasabbra a hulladék. Ekkor jelent meg a képben a Pelicano. A tulajdonosok azt hitték, hogy gyorsan meggazdagodnak a szemétszállításon. A hulladékot elégették, és a hamut behordták a hajó gyomrába. De senki sem fogadja be. Először túl soknak tartották. Végül túlságosan régi lett. Ki akar esetleg mérgező szemetet?

A Pelicano helyzete bizonyíték arra, hogy szeméttel tele nehéz barátot találni. A Pelikano helyzete példázat is. A szeméttel teli szívekre sem vár jobb sors.

Nem tudom, megérted-e a Pelikano baját. Nemkívánatos vagy a dokkban? Egyre távolabb sodródsz barátaidtól és családodtól? Ha ezt tapasztalod, talán jó lenne ellenőrizni, mennyi szemét tölti meg a szívedet. Ki akar helyet adni egy "bűzló" szívnek?

Az életnek megvan a maga módja, hogy fedélzetünkre rakja a maga szemetét. A férjünk túl sokat dolgozik. A feleségünk túl sokat szekál. A főnök túl sokat vár. Az eredmény? Szemét. Egyik rakomány harag a másik után. Bűntudat. Pesszimizmus. Keserűség. Vakbuzgóság. Félelem. Csalás. Türelmetlenség. Mindez egymásra halmozódik.

A szemét megteszi a magáét. Megrontja a kapcsolatainkat. Ha hagyjuk a szemetet a fedélzetre kerülni, az emberek meg fogják érezni a szagát. A Pelicano esetében az első lapátnyi hulladéknál kezdődtek a bajok. A legénységnek vissza kellett volna utasítania már a feljárónál. A fedélzeten mindenkinek könnyebb lett volna az élete, ha nem engedték volna fel a szemetet.

Számodra is könnyebb lesz az élet, ha te sem engeded. Vannak, akik nem tudják, hogy van választási lehetőségük. Ha valaki hallgatja beszédünket, azt hinné, hogy gondolataink áldozatai vagyunk. "Ne szólj hozzám - mondjuk - rossz hangulatban vagyok." Mintha a hangulat egy önkényesen kijelölt állapot lenne, és nem érzelem, amit mi engedünk meg.

Pál szerint választhatunk: "Foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre" (2Kor 10:5). Az a benyomásunk támad, hogy katonák vagyunk és a gondolatok az ellenségeink. Feladatunk a hajó védelme és az, hogy megtagadjuk a belépést a szennyes gondolatok számára. Abban a percben, hogy megjelennek a dokkban, akcióba lépünk. "Ez a szív Istené -jelentjük ki  - és nem jöhetnek fel a fedélzetre, amíg meg nem változtak.

Önzés vissza! Irigység, tűnj el! Harag, keress más hajót! Erre a hajóra nem jöhetsz fel. A Gondolatok foglyul ejtése komoly feladat.

Mi történik, ha te is ezt teszed? Mi történik, ha minden gondolatot foglyul ejtesz? Mi történik, ha nem engedsz be semmi szemetet a gondolataid közé? 

Döntened kell. Listát készítesz a bántalmaidról? Megteheted. A hajóra vezető hídon ott áll az önsajnálat és nővérei. A fedélzetre kívánkoznak. Hagyod? Ha igen, mire az irodába érsz, olyan illatfelhőt árasztasz, mint a Pelicano.

Ne feledd, ha a dokkban szemét van, azért a hajón még nem kell szemétnek lennie. Nem vagy gondolataid áldozata. Szavazati jogod van. Van hangod. Védekezhetsz a gondolatok ellen, és be is engedheted némelyiket.

Hogyan szabadítható meg a Pelicano? Változtatni kell a rakományon. Szemét helyett virágokkal, hamu helyett ajándékokkal megrakni a fedélzetet, és senki nem fogja elutasítani. Változtasd meg a rakományt, és megváltoztatod a hajót.

Ugyanígy változtass a gondolatokon, és megváltoztatod magát az embert is. Ha a ma gondolatai a holnap cselekedetei, mi történik, ha gondolatainkat Isten szeretetével töltjük meg? Megváltoztatja-e mások iránti érzelmeinket, ha kegyelme zápora alatt állunk?

Pál mindenképp ezen a véleményen van. Nem elég a rosszat kizárni, be kell engednünk a jót. Nem elég, ha nem dédelgetjük magunkban sérelmeinket. Össze kell állítanunk az áldások listáját. "Egyébként pedig testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!" A figyelembevétel gondolkozásról szól - tanulmányozásról, összpontosításról - engedjük, hogy hasson ránk, amit láttunk.

Ne a savanyút tartsuk meg, hanem az édeset. Listát szeretnél készíteni? Akkor az irgalmas cselekedeteket sorold fel. Azokat az alkalmakat, amikor Isten megbocsátott. Nem érdemelted meg, hogy megbántsanak, ám azt sem érdemelted meg, hogy az Úr megbocsásson neked.

Dávid nyilvánvalóan tudta magáról, hogy kicsoda, amikor így szólt: " nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk" (Zsolt 103:10). És komolyan gondolta, amikor így imádkozott: " Ha a bűnöket számon tartod, Uram... Uram, ki marad meg akkor?" (Zsolt 103:3).

Figyelj csak! Nem csak meghintett megbocsátással. Nem csak befröcskölt kegyelemmel. Nem csak beszórt jósággal. Alámerültél az irgalmasságba. Csellék vagyunk irgalma óceánjában. Engedd, hogy megváltoztasson! Nézd meg, Isten szeretete nem teszi-e veled is azt, amit a samáriai asszonnyal megtett. Egy kis eső kiegyenesíti a virág szárát. Egy kis szeretet megváltoztatja egy ember életét. Egy Pelicano, melyet az Úr örökre fertőtlenített. Miért?

Nemcsak azért, amit Jézus tett, bár az is óriási volt, hanem mert az asszony hagyta munkálkodni. Engedte, hogy kicserélje a rakományt. Szeméttel tele találta, és kegyelemmel telve hagyta ott. Ez az asszony, Zákeus, Pál apostol, a kapernaumi asszony, és további milliók hívták be a szívükbe.

Nem kellett volna megtennie. Azoknak sem kellet volna megtenniük. Neked sem kell megtenned. Igazán nem kötelező. Ragaszkodhatunk hosszú listáinkhoz és bűzös rakományunkhoz. És sodródhatunk kikötőtől kikötőig. De miért tennénk? Hadd fusson ki a Pelicano a nyílt tengerre. Kapitányodnak jobb tervei vannak veled.

A bejegyzés trackback címe:

https://boro.blog.hu/api/trackback/id/tr882950241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása